Sir Lancelot Lovagi étterem

Share This

Drága hölgyem, Jó uram!

Ki lovagi udvaromba betér,
A város porából a középkorba ér.
Letűnt csaták emlékei a falakon békésen függnek,
Történetükről csak a freskók mesélnek.
Jobb kedvre bírod itt, s megnyered üzletfeled,
Felvidul cimborád, asszonyod, s gyermeked.
Kérj halat, szárnyast, vadat, kocát, marhát,
Egész csülköt, bármit, amit ínyed kíván.
Udvaromban, van egy szigorú szabály:
Csak kézzel ehetsz, nálunk senki nem kap villát.
Hogy torkodon jobban csússzék a falat,
Ajánlom Néked páratlan pálinkáinkat!
Nemes boroknak kóstolása vitézi mulatság,
Ami Téged királyi választékkal vár.
Esténként a hölgyek kegyeiért bajvívók küzdenek,
Tűznyelőnk, s erőművészünk műsora érdemel figyelmet,
De ha érzékeidnek mindez kevés volna,
Elkápráztat majd udvarom ékességének tánca.